FÁBA ÉGETETT KÉPEK
FÁBA ÉGETETT KÉPEK
Menü
 
ÜZENETEK
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
NEMZETI JELKÉPEINK

 

SZENT MADARUNK A TURUL

 




Atilla nagykirály birodalmának széthullása után a súlyos megpróbáltatások évei nehezedtek a hun és a testvér magyar népre. Némelyek feltehetően hódoltságba, mások függőségbe kerültek. Nagy volt a szomorúság a szabadsághoz és uralkodáshoz szokott őseink szívében. Reményüket mégsem adták föl. Bíztak a magyarok Istenében! Bíztak abban, hogy Isten akaratából jön majd egy uralkodó, aki ismét eggyé kovácsolja a hun-magyar népet, és vezetésével visszafoglalják őseik földjét, Pannóniát, ahol újra boldogan és szabadon élhetnek. Emlegették is folyvást Isten ostorát, kinek fél világ hódolt. Az ő kardja előtt bizony minden nép meghajolt. Az eszes és kiváló hadvezér, Ügek nagyfejedelem uralkodása alatt a Mindenható mintha lemosolygott volna népére. A kazár birodalom hanyatlásnak indult, és a birodalom határain belül élő testvérnépek függősége meglazult. A testvérnépek egyesítésének ideje azonban még nem jött el. Ami nemcsak a teljes függetlenséget, hanem a régi dicsőség és hatalom visszaállítását jelentette volna. Igaz, az égi fény újjászületésének napján a főtáltos már megjósolta, hogy a tudás népére rövidesen egy dicső kor hajnalodik, amikor minden magyar emelt fővel nézhet a jövőbe.

 

EMESE ÁLMA


A jóslatot követő éjszakán Ügek feleségének, a jóságos és kegyes nagyasszonynak, Emesének megjelent álmában Isten szent madara, a Turulmadár. Alakja mintha Emese bársonyos, acélkékes hajából szövődött volna, s mellén egy emberi arc vonásai rajzolódtak ki. Emese mélyen meghajolt, fejét lassan fölemelte, és szelíd szemét az ég küldöttére vetette. Valami különös, fenséges érzés és nyugalom hatotta át egész lényét. A Turul alakja ekkor mennyei fénnyé változott, és így szólt Emeséhez Isten követe: - Néped a megpróbáltatások éveit méltóságosa n viselte. Istenét soha nem hagyta el. Ezért az Úr kegyelméből fiad születik, ő és utódai dicső uralkodói lesznek népednek. Ez Isten akarata. A Turulmadár ekkor nagy sebességgel elszállt, és beolvadt a csillagok sziporkázó fényébe. Emese felébredt. - Felébresztem Ügeket, - gondolta. Ujja már majdnem a férje vállát érintette, mikor keze megállt, visszahúzta. - Talán csak álom, álom volt az egész!? A képzelet pajkos szüleménye!? - semmi más. - gondolta Emese. Emese óvatosan felkelt. Vigyázott, hogy ne ébressze fel Ügeket. Magára öltötte fehér bársony köntösét és csendben kiment. Leült az udvar közepén álló, lombtalan nagy fa alá. Tekintetét bizonytalanul, elmerengve a hideg és ezernyi csillagfénytől ragyogó égre emelte. Testét melegség sugározta át, és a szíve alatt fogamzott élet elindult a sorstól meghatározott útjára. - Álmos!? Álmos legyen a neve, - gondolta Emese. Arcát önfeledt mosoly ülte meg, és szeme sarkában az örömkönny gyöngyszeme csillogott. Sokak szerent a turulra leginkább a kerecsen sólyom hasonlít, amit sajnos lassan a kihalás veszélye fenyeget.

 



A SZENT KORONA
 




A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig. A hozzá kapcsolódó hagyományokkal és jogokkal foglalkozó Szent Korona-tan szerint a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a második világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kiadványai,valamint a témával foglalkozó történészek többsége szerint a koronát III. Béla (1172-1196) korában állították össze két fő részből: az úgynevezett görög koronából (corona graeca) és a latin koronából (corona latina). A tetején lévő keresztet később, valószínűleg a 16. században illesztették a tetejére, meglehetősen durva módon, a Krisztus-kép átlyukasztásával. A kereszt elferdülését minden bizonnyal egy 17. századi sérülés okozta, amely úgy keletkezhetett, hogy a koronaékszereket tartalmazó vasláda fedelét azelőtt csukták le, hogy benne a koronát megfelelően elhelyezték volna. Ekkor a felső összekötő ívek is kissé meggörbültek, és több panel eltörött. Egy 800 éves legenda szerint a koronát, vagy legalábbis annak felső részét, II. Szilveszter pápa küldte Asztrik érsek révén I. Istvánnak koronázására. E hiedelem alapja Hartvik püspök legendája, amelyet (Könyves) Kálmán kérésére írt. Mivel Hartvik legendája 1200 körül megjelent a magyarországi breviáriumokban és liturgiai művekben, a történet az egész keresztény világban elterjedt. Ennek alapján a korona népszerű neve Magyarországon és sokfelé máshol „Szent István koronája”. A korabeli források azonban más képet rajzolnak elénk. A korábbi Nagyobb Legenda ugyanis, amelyet I. István kanonizálása idején, 1083. körül állítottak össze, ezzel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy „az apja halála utáni ötödik évben… pápai levelet és áldást hoztak neki… és Istvánt, Isten kiválasztottját, királlyá emelték, felkenték olajjal és szerencsésen megkoronázták a királyi diadémmal”. A Nagyobb Legenda bizonyára nem hagyta volna említés nélkül, ha ez a korona a pápától érkezett volna. Hartvik legendáját az magyarázhatja, hogy az ő idejében a székesfehérvári királyi kincstár már tartalmazhatott egy koronát, amelyről úgy tudták, hogy a pápától érkezett, vagy legalábbis I. Istváné volt. Az a kérdés, hogy a Szent Korona felső része valóban István királyé volt-e, nyitva maradt egészen 1978-ig, amikor a koronát Magyarországra visszaérkezte után alaposabb vizsgálatnak lehetett alávetni. E vizsgálat nyomán azt állapították meg, hogy a korona alsó és felső részének stílusa és gyártási technikája erősen eltér, és emiatt valószínű, hogy két különböző helyen és korszakban készült. Az alsó rész (amelyet görög koronának, Corona Graeca is neveznek) 5,2 cm széles, átmérője 20,5 cm. A két metszett akvamarin kő a diadém hátoldalán II. Mátyás (1608-1619) idején került a koronára. A korona homlokoldalán a Pantokrátor Krisztus képe helyezkedik el, amely alatt a korona peremén jobbra és balra Mihály és Gábriel arkangyalok, majd György és Demeter, valamint Kozma és Damián mártírok képmásai találhatók. A diadém hátoldalán VII. (Dukász) Mihály bizánci császár (1071-1078) utólagosan és meglehetősen durván felszerelt képe látható az ívelt keretben. Alatta, kissé balra és jobbra egy-egy olyan zománckép található, amelyek eredetéről és értelmezéséről szintén vita folyik. Csomor Lajos szerint ezek sem eredetiek, utólag kerültek fel mai helyükre, és nem is egy időben, mert mindhármat más-más ötvöstechnika eljárással rögzítették. Ugyancsak jelentős eltérés, hogy míg Dukász Mihály és az alatta balra ábrázolt személy szembe néz, addig a jobb képen lévő uralkodó pupillái jobbra állnak. Ez azért különös, mert a korona abroncsán elhelyezkedő eredeti képek arcai mind az abroncs eleje felé tekintenek (tehát Mihály, György, és Kozma balra; Gábriel, Demeter és Damján jobbra), így a Dukász alatt jobbra eső kép - legalábbis mai helyén - nem illik a rendszerbe. A Dukász alatti balra Kon(stantinos) Porphyrogennetosz vagy Kon(stantios) képe látható (előbbi a császár fia, utóbbi a testvére volt). A jobbra lévő képet általában I. Géza magyar király (1074-1077) képmásának tartják a felirat alapján: Гєωβιτzас Пιсτос Κρаλңс Τоυрхιас (átírásban: Geóbitzasz pisztosz kralész Turkhiasz), amit így lehet fordítani: „Geobitzasz, Turkia hívő királya”. A „Geobitzasz” aligha lehet más, mint a magyar Géza név bizánci, torzult formája, míg „Turkia” megfelel Magyarország hagyományos bizánci elnevezésének. Látszólag egyszerű tehát az azonosítás: Dukász Mihály kortársa volt I. Géza, tehát akkor őt ábrázolja a kép. Az azonosítás azonban korántsem egyértelmű. A két kép kivitelezési technológiája, az ábrázolt személyek szemének állása, és a képek felszerelési módja is eltérő; és egyik sem lehetett eredetileg a Korona azon pontján, ahol most van. Emiatt gyenge alapokon áll a két személy összekötése, de lehetséges. Ugyancsak elgondolkodtató a Geobitzasz-felirat, hiszen már Géza nagyfejedelem (~972-997) is részesült a keresztségben, ahol az István nevet kapta. Az István görögül azonban "Stephanos", ami koronát jelent, a korona pedig a király (králész) felségjelvénye. A felirat - legalábbis jelenlegi - többértelműsége alapján tehát az is elképzelhető, hogy nem I. Géza zománca látható Dukász képe alatt. A bizánci udvari szokásoknak megfelelően egyébként különbség van a császárok és a magyar uralkodó ábrázolásában; az előbbiek feje körül dicsfény ragyog, nevük pirossal van írva, míg a magyar király feje körül nincs glória, neve sötétkék vagy fekete betűkkel íródott. A képek többségét azonos módszerrel illesztettek a helyére, némelyiknél azonban utólagos módosítások nyomai mutatkoznak. Dukász képe például jóval nagyobb a mögötte lévő keretnél. Nagy magassága miatt lejjebb kellett csúsztatni, ehhez az abroncs fölső gyöngysorából tucatnyi gyöngyöt el kellett távolítani. Az abroncsot fölülről szegélyező gyöngydrót miatt a kép alsó része eltávolodott az abroncstól, így a kép hátradől. A lecsúszás ellen alul egy tartót forrasztottak hozzá. De a kép szélesebb is a keretnél, így annak peremét oldalról sem lehetett a képre hajtani. Hogy rögzítsék, a képet két szegeccsel nem is a kerethez, hanem a mögötte lévő pánthoz (a latin koronához) erősítették. Ebből az a következtetés adódik, hogy ezt a zománcképet eredetileg más célokra készítették, és a koronához utólag illesztették (egy másik kép helyére). A görög korona formája az ívelt és csúcsos lemezekkel megegyezik a bizánci császárnők koronájának formájával, azaz eredetileg egy női korona volt. Géza király felesége számára készült, aki a görög Szünadenosz családból származott. Nem egy új koronát kapott, hanem – a kor szokásainak megfelelően – a kincstár egy régebbi darabját alakították át a számára. Azokat a képeket, amelyek elavultak vagy irrelevánsak voltak, lecserélték másokkal, majd ebben a formában küldték a koronát Magyarországra. A keresztpántok (amelyeket együtt latin korona, vagy Corona Latina néven is emlegetnek) négy 5,2 cm széles aranypántból készült, amelyeket egy négyzetes központi lemezhez (7,2*7,2 cm) erősítettek. A központi panelen 12 igazgyöngy, az ívelt lemezekkel együtt a latin koronán összesen 72 gyöngyszem található, amelyek Krisztus tanítványainak számát jelképezik (Apostolok cselekedetei 10,1). A központi panel Krisztust ábrázolja. A négy pánton két-két álló apostol képe szerepel, az Apostolok cselekedetei 1,13-ban felsorolt első nyolc apostollal megegyezően. A latin korona nem egy önálló tárgy, önmagában nem volt funkciója. Arra készült, hogy hogy a szegélyhez erősítsék és kupola-formát adjon a koronának. A szentek és apostolok neveinek írásmódja alapján datálni lehet keletkezését. A Tamás nevében előforduló nagy T betű és a Paulus nevében szereplő második U olyan formában íródott, ahogy a bizánci pénzérméken írták ezeket a betűket a 11. század közepéig. Az apostol-lemezek stílusa alapján megállapítható, hogy azok a Bizánci Birodalom akkori peremterületein, minden bizonnyal Közép-Itáliában készülhettek a 11. század első felében. Ezek a képek korábban egy ereklyetartót vagy hordozható oltárt díszíthettek, amelyet I. István kaphatott a pápától, az ő ajándékai – amelyeket történeti források igazolnak – viszonzásaképpen. De az sem kizárható, bár bizonyítani jelenleg nem lehet, hogy István mégis egy koronát kapott a pápától. Az apostolok képei azonban, stílusuk alapján, nem datálhatók az 1000. körüli időszakra. Az egész korona formája megegyezik a kamelaukion típusú, zárt tetejű koronákkal, amelyeket a Bizánci Birodalomban kezdtek használni. A sok kép alkalmazása is jellemző a bizánci udvarra. Amikor az összekötő pántokat a korona tetejéhez illesztették III. Béla idején, nyilván a bizánci szokásokat követték. A további koronaékszerek kiválasztásánál is minden bizonnyal igény volt arra, hogy azok valamilyen módon köthetőek legyenek az első, szentté avatott magyar királyhoz. A koronázási palást hímzése egyértelművé teszi, hogy az I. István és felesége, Gizella királyné rendelésére készült 1031-ben. István királynak a palástra hímzett képmása nem a jelenlegi Szent Koronával ábrázolja az uralkodót. A jogar, gömbbel a végén, szintén István idejére datálható. II. Henrik német-római császár és III. Rudolf burgundiai király pecsétjein az uralkodók nagyon hasonló jogarokat tartanak kezükben; viszont ilyen rövid nyelű, gömbben végződő jogarok sem korábban, sem későbben nem voltak használatban. Az új korona, az I. Istvánhoz köthető zománclemezekkel az összekötő pántokon, a 12. század végétől vált a magyar királyok koronájává. Első ízben 1256-ban nevezték Szent Koronának. A 14. századtól a királyi hatalom jelképe már nem egy korona – mint más királyságokban – hanem egy bizonyos tárgy, a Szent Korona lett. 1401-ben az állami pecsét felirata a következő volt: „A Szent Korona pecsétje”.


A SZENT KORONA TOVÁBBI TÖRTÉNETE.

A SZENT KORONA SZIMBÓLUMAI.

TOVÁBBI ELMÉLETEK A SZENT KORONA KELETKEZÉSÉRŐL

 


ÁRPÁD SÁVOS HARCI ZÁSZLÓ
 




A magyarság egyik legmeghatározóbb szimbóluma. Az Árpád-sáv több évszázados történelmünkhöz, hagyományainkhoz kötődő szimbólum. Háborúink, rendszerdöntő forradalmaink, nemzeti tragédiáink nem tűntek el nyomtalanul, hanem ma is élnek, lobognak zászlóinkban.
Az Árpád-sávos zászló az Árpád-házi uralkodók XI. századtól használt piros-fehér sávos lobogója. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a nemzetszövetségben - melyet vérszerződés név alatt ismerünk - teljes jogú szövetkezők voltak. Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkezők. Később a magyar címer részévé vált. Szent István első király (1000-1038) pénzein is már föltűnik egy sávozott zászló, méghozzá egy „királyi lándzsa" (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy sávozott zászló található. Az Árpád-ház dinasztikus jelképének legrégebbi biztos címerábrázolása I. Imre magyar királynál (1196-1204) tűnik föl. A XIV. század közepén készült Képes Krónikában nemcsak az ábrázolt zászlókon, hanem a királyok öltözékén is ez látható. Szent István és III. Béla látható az Árpád-sávokkal. A sávok száma koronként különböző volt (7 és 12 között változott), mígnem a XVI. századra állandósult nyolcban. Előfordult, hogy föliratokkal, ill. a korai időkben oroszlánokkal (királyi jelkép) díszítették. Werbőczy 1514-es Hármaskönyvének (Tripartium) allegorikus magyarázata szerint a sávozás „a négy ezüstös folyót" (Duna, Tisza, Száva, Dráva) jelképezi. Radics Géza szerint azonban téves ez a felfogás. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyimedence vízlevezetőjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki. A kutatók egy része ázsiai eredetűnek tartja, sumér, iráni vagy más ázsiai hatásokat próbálnak igazolni. Perzsa, pontosabban iráni hatás ugyanis érhette a honfoglalás kora előtti magyar törzseket, ázsiai kapcsolataik pedig lehettek a honfoglalóknak. A miniszterelnöki eskü letételekor a nemzetiszínű zászlót - az Árpád-sávos zászlóval, mint a történelmi zászlók egyikével - díszőrség kíséretében viszik az eskütétel helyszínére. Az Árpád-sávos szimbólum számos - főként katonai és rendvédelmi - szervezet címerének alkotóeleme.
A nyilas uralom alatt használt zászló felépítése: 9 sáv, 5 piros és 4 fehércsík, a zászlóban elhelyezve a H-betűvel díszített - zöld színű nyilaskeresztes jelvényt. Ez ma tiltott önkényuralmi szimbólum. Abban is különbözik az Árpád-sávos lobogótól, hogy az a nyolcszor vörössel és ezüsttel vágott magyar címerrel ellentétben kilenc sávot - öt piros, négy fehér - tartalmazott. A nyilas időkben használt új típusú "Árpád-sáv" a mozgalom szándéka szerint a megújítandó magyarság öt - egymást feltételező - társadalmi csoportját (a nemzettartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetmegtartó nő-gyermek-ifjúság, a nemzetvédő fegyveres erők) jelképezte (öt vörös sáv), amelyet a hungarizmus erkölcsi (kereszténység), szellemi (nacionalizmus) és anyagi (szocializmus) alapjai, valamint a magyar nemzetet és a Kárpát-Duna Nagyhazát alkotó népszemélyiségeket (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség) összefogó konnacionalizmus tartanak össze (négy fehérsáv). Az Árpád-sávos zászlón csak „csíkok" vannak. Piros és fehér sávok négyszeri ismétlődése látható, azaz legfelül piros, alul pedig fehér sáv van. A színek jelentéséről ma is vita folyik, mint például, hogy a piros a vér, a fehér pedig a szabadság szimbóluma, ezek viszont csupán feltételezések. Jelentése utalhat az erőre, esetleg az előkelőségre, a gazdagságra. Más vélemények szerint az élet és a halál fölötti rendelkezés jogát is kifejezhette, a vér színeként. A mai magyar zászlóban egyébként a vörös (piros) szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi

AZ ÁRPÁDSÁVOK HASZNÁLATA A KÖZIGAZGATÁSI CÍMEREKBEN











AZ ÁRPÁDSÁVOK TELEPÜLÉSEINK CÍMEREIBEN

 



AZ ANGYALOS CÍMER JEJENTÉSE



Századok során a magyar királyok külömböző címereket használtak családi és hatalmi jelképeikben. 1896-ban törvényerejű rendeletben rögzítették a címerek használatát, véglegesítették az alkotó elemekik elrendezését. Ettől kezdve a kis és közép címer használata volt elrendelve. A koronás kiscímer Magyarország szorosabb értelembe vett területén használták. A címer jobb / szebenéze bal / oldalában helyeszkedik el a négy piros és a négy fehér vagy ezüst sáv. Bal oldalán pedig a kettős kereszt, alatta a korona és az alatt a hármas halom van elhelyezve. A közép címer a magyar Királyság országait és tartományait képviselte. Alkotó elemei: Jobb /szembenézve bal /oldalon ; felül Dalmácia, alul Szlavónia, bal / szembenézve jobb / oldalon; felül Horvátország, alul Erdély, míg legalul Fiúme. -Középen Magyarország korona nélküli kis címere foglal hejet. E címert használták azok a minisztériumok, amelyek hatásköre kiterjedt a megnevezett országokra. Mindkét címer tetején a Magyar Szent Korona van. A címerekről tudni kell, hogy azok valójában képírások. Alkotó elemeiknek mondani valójuk van. Címerünk alkotóelemeinek több értelmezhetősége van. A magyar címer nem egy gondolat vagy terv alapján készült. Kialakulásához közel fél évezdre volt szükség. Kedjük a a jobb oldalán / szemben bal / látható négy piros és négy fehér sávval. Eggyesek véleménye szerint a négy ”ezüst” sáv piros alapon a Kárpát medence négy ”ezüst folyólyát” a Dunát, Tiszát, Drávát? Szávát jelképezték. Ezzel az a baj, hogy a Kárpát medencének öt nagy folyólya van. Aligha képzelhető el, hogy a Maros, az Erdélyi-medence vízelvezetője kimaradhatott vólna. Elképzelhetőbb az a feltételezés mely már az árpád sávos zászlónál lett említve. A hármas halmot, mint a Tátra, Fátra / a hegység Szlovákia északnyugati részén, a Vág folyó két oldalán helyezkedik el / Mátra jelképét szokás emlegetni. Igaz, a hármas halmot a föld, hegy és ország fogalom írására is használták. Tehát értelmezhetjük úgy is, Isten földje ill. Isten országa. A harmadik fő alkotó elem a kettős kereszt, melyet az apostoli kettős keresztnek is tartanak. E kettős kereszt a hármas halomra van elhelyezve. Ezért ha a két fogalmat egybe olvassuk, akkor megkapjuk az apostoli ország olvasatot. A korona a hármas halom és a kettős kereszt közé a XVII. Században került. E három jel össze olvasásával már teljesebb olvasatot kapunk. Az Apostoli Király Országa vagy az Apostoli Királyság. A címer végleges formája 1915-re alakult ki.


KORAI MAGYARCÍMER ÁBRÁZOLÁSOK


MAGYARORSZÁG CÍMEREI 1918-TÓL

 



A LEHEL KÜRT LEGENDÁJA
 




Lélnek (más írásmód szerint Lehelnek), Árpád nagyfejedelem leszármazottjának, a kalandozó magyar hadak egyik vezérének kürtje. Egy monda szerint Lehel vezér a Lech-mezőn vívott csatában fogságba esett, majd miután „Konrád császár” színe elé vezették, kürtjével azt úgy homlokon vágta, hogy meghalt. A jászberényi Jász Múzeumban őriznek egy elefántcsont kürtöt, melyet a hagyomány Lehel kürtjének tart. Már Anonymus 1200 körül keletkezett Gestájában szó esik Lehel kürtjéről: „Tas fia Lél megfújta a kürtjét, Bogát fia Bulcsú meg felemelte a zászlaját, s az első hadsorban indultak ütközetbe a görögök ellen.” (Salán vezér elindulása Árpád vezér ellen) Lehel halálával kapcsolatban Anonymus annyit tud, hogy „Lél meg Bulcsú fogságba estek, s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket.” A Kálti Márk, majd Thuróczy János krónikájában (14., 15. század) is megidézett Lehel-monda szerint viszont Lehel és Bulcsú elfogatása és kivégzése során fontos szerep jutott Lehel kürtjének: „A császár azt mondta nekik: »Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok! « Lehel így felelt: » Hozzátok ide kürtömet, amelybe előbb belefúvok, aztán felelek neked.« Odavitték a kürtöt, és a császárhoz közeledve, mikor nekikészült a kürtfúvásnak, erősen homlokon vágta a császárt, kit egy csapással megölt. S azt mondta neki: »Előttem fogsz menni, és szolgálni nekem a másvilágon.« Mert az a hite a szittyáknak, hogy akiket életökben megöltek, azok szolgálni tartoznak nekik a másvilágon. Haladéktalanul lefogták őket, és Regensburgban bitófán megfojtották.” Lehel kürtje néven őriznek Jászberényben, a Jász Múzeumban egy elefántcsont kürtöt. A hangszer feltehetően bizánci eredetű, a 10.-11. századból való, 43 cm hosszú, a peremén egy darabka hiányzik belőle. A jászberényi kürtöt először 1642-ben említik a város tulajdonaként, azelőtti múltját nem ismerjük. A 18. század végéig jászkürt volt a neve, Jászberényben a jászok főkapitányának jelvényeként és ivókürtként használták ünnepélyes alkalmakkor. Lehel vezérrel a kürtöt akkor még nem hozta kapcsolatba senki, sőt a melki benedekrendi apátságban őriztek „Lehel kürtje” gyanánt egy nagy ökörszarv-tülköt A jászberényi kürtöt először Molnár Ferenc jász-kun kapitány mondta Lehelének 1788-ban megjelent füzetében, ő állította, hogy a kürt akkor csorbulhatott ki, amikor a vezér agyonütötte vele „Konrád császárt” A jászberényi kürt két felső sávjában szarvas vadászatot, oroszlánviadalt, kentaurok harcát és emberek párharcát bemutató jeleneteket faragott a művész. Az alsó két sávban a bizánci császári sas látható egy-egy griffel, valamint cirkuszi művészek, labdajátékosok és egy ülő hárfás a hangszerével. A hangszert az 1950-es években Kádár Ferenc Dévaványai pásztor szólaltatta meg, erről hangfelvétel is készült.


A LEHEL KÜRT HANGJA


 

A DÉLI HARANGSZÓ

 

A DÉLI HARANGSZÓ HALLATÁN, 1456 JÚLIUS 22. EMLÉKEZÜNK


Nándorfehérvár ostroma előtt Európa rettegett II. Mohamed szultántól, akit hívei a „hódító" jelzővel illettek. 1453. május 29-én a szultán hadai rohammal bevették Konstantinápolyt, Európa egyik legjobban megerősített városát. S 1455-ben híre érkezett, hogy a következő évben Mohamed Nándorfehérvár ellen indul. Miklós pápa már 1455 tavaszán keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen, s utóda, III. Calixtus azt megerősítette és felajánlotta az egyházi tizedet a hadjárat pénzügyi alapjainak megteremtésére. Ugyanakkor két tapasztalt diplomatáját: Juan Carvajal bíborost és Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano) minorita szerzetest, a kiváló szónokot Magyarországra küldte. A keresztes hadjáratok hirdetésén és a felajánlott egyházi tizeden kívül más segítség nem érkezett. Hunyadi, az ország főkapitánya azonban világosan felmérte a „Magyarország kapu"-jának nevezett Belgrád fontosságát, látta, ha az erősség elvész, a török portyázók, majd a szultán hódító seregei akadálytalanul törhetnek az ország szívéig. Nándorfehérvár parancsnokává sógorát, Szilágyi Mihályt tette a vár őségének élére, s mintegy 7000 katonát rendelt ide. Maga is összegyűjtötte hadi népét, mely a hozzá csatlakozó néhány bárói bandériummal együtt mintegy 8–10 ezer főnyi hadsereget jelentett. Közben Kapisztrán járta az országot, toborozta a kereszteseket. Összegyűlt mintegy 25–30 ezer ember a 60–65 ezer főnyi török sereg és csaknem ugyanannyi kísérő és szolga ellen. A napokig tartó ágyúzást követően július 21-én mozgásba lendült a hatalmas oszmán hadigépezet. Háromszori roham után az oszmánok elözönlötték a külső várat, és két ízben heves harc folyt a külső várba vezető hídon is. A török nyomás erősödött, most már a szigeten állomásozó keresztesek egy részét is a várba rendelték. Az utolsó rohamnál vitte véghez Dugovics Titusz, Hunyadi régi katonája önfeláldozó hőstettét: magával rántotta a mélybe a török zászlótartót. Július 22. fényes győzelmet arattunk a törökök felett. A déli harangszó a nagy magyar diadal emlékére szólalt meg, és azóta minden délben, minden templomban a nándorfehérvári győzelmet és a magyar hősöket hirdeti. Emlékezzünk rá, valahányszor csak meghalljuk zengő kondulását.

2011- ben a parlament Július 22. a hazaszeretet napjának nyilvánította




A SZENT JOBB

 




A Szent Jobb nemzeti és keresztény ereklye, feltételezetten Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik. A Szent István halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, kiemelte a testet a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkur eltulajdonította és elrejtette. 1083-ban, mikor István király szentté avatási eljárása zajlott, I. László hallott az ereklyéről, meglátogatta Merkurt bihari birtokán, ahol az ereklyét őrizte, megbocsátott neki, és itt alapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, melyről Szentjobb település (ma Romániában) a nevét kapta. Hartvik legendája a lopásról nem tesz említést. Szerinte a Szent Jobbot a szentté avatási eljárás során Szent László király emeltette ki a sírból, ahol 45 éve nyugodott.Évszázadokon át zarándokoltak a hívek a Szent Jobbhoz. A török hódoltság idején az ereklyét előbb Fehérvárra menekítették, majd Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg drága pénzen és 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorba vitték. A Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd magyar főurak akadtak a nyomára véletlenül. Ők figyelmeztették I. Lipót császárt, majd Mária Terézia császárnét, akinek hosszú diplomáciai tárgyalások után sikerült visszaszereznie az ereklyét. 1771. április 16-án előbb Schönbrunnban, majd Budán helyeztette el, ahol a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájának prépostja (egyben udvari plébános) és az angolkisasszonyok zárdája főnöknőjének őrizetére bízta. A visszaszerzés emlékére pénzt is veretett. II. József császár parancsára az ereklye őrzéséről a többnyire cseh „vörös csillagos vitézek” gondoskodtak. 1865-től az Esztergomi főegyházmegye, 1882 óta pedig a király által kinevezett budai királyi palota plébánosa őrizte. 1862-ben a magyar püspöki kar új ereklyetartót készíttetett. Az eredeti az Esztergomi bazilikában látható, most Szent Kőrösi Márk ereklyéit őrzi.A Szent Jobbot 1900 és 1944 között ismét a Zsigmond-kápolnában őrizték. 1938-ban, a Szent István halálának 900. évfordulójára rendezett szentévben megemlékezésként körbehordozták az országban. Az ünnepségsorozatot május 30-án nyitották meg, közvetlenül az eucharisztikus világkongresszus után.A második világháború alatt a nácik a Szent Jobbot a koronázási jelvényekkel együtt egy salzburgi barlangban rejtették el. A jelvényeket az amerikai hadsereg találta meg, majd Salzburg érsekének adta át megőrzésre. Magyarországra az Amerikai Katonai Misszió hozta vissza, és az 1945.augusztus 20-i körmeneten már körbehordozhatták. A Szent Jobbot 1950-ig, a rend feloszlatásáig a budapesti angolkisasszonyok zárdájában őrizték. A kommunista időkben betiltották a körmenetet, és a Szent Jobbot a Szent István-bazilika páncélszekrényében rejtették el.1987. augusztus 20-án Paskai László bíboros, esztergomi érsek szentelte fel a Szent Jobb-kápolnát a Szent István-bazilikában, és itt helyezték el az ereklyét. Szent István halálának 950. évfordulóján ismét körbehordozták az országban, eljutott az érseki és püspöki székhelyekre, valamint Pannonhalmára. 1989 óta ismét megrendezik az augusztus 20-i körmenetet.

A Szent Jobb megtalálásának emléknapja május 30.



BOLDOG GIZELLA ALKARJA

 



II. (Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundi Izabella gyermekeként 985 körül született. Boldog Gizella, Szent István király felesége, az első magyar királyné. Géza magyar fejedelem fiával, Istvánnal, 996-997 körül kötött házasságot. Jelentős egyházpártoló tevékenységet fejtett ki, német források neki tulajdonítják a magyarok megtérését. Még, mint nagy fejedelemné költözött Veszprémbe. A veszprémi püspökséget ő látta el „szükséges holmival, valamint sokféle ruházattal is", ahogyan Hartvik püspök írta. Mivel az uralkodófeleségek reprezentációs feladatához tartozott az oltárterítők és miseruhák elkészítése, így a koronázó palást elkészítésén való szorgoskodást is Gizellának tulajdonítja a magyar történetírói hagyomány. Gizellát Szent István uralkodásában társának nyilvánította. István halála után, Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt méltatlanul bántak vele. Aba Sámuel halála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui apácakolostorba lépett be, melynek később főnökasszonya lett. Ennek egyik szép emléke Gizella királyné apátnőként használt keresztje, az úgynevezett Gizella-kereszt, amit Münchenben őriznek. 1060-as évek első felében halt meg. Sírja máig látogatott zarándokhely. Szentté avatására a XVIII. században tettek sikertelen kísérletet és merült fel az igény, hogy az ereklyéket Veszprémbe hozzák, ám Mária Terézia ezt megakadályozta, mondván, csak a szentté avatás után adják a városnak Gizella földi maradványait. Szendi József a passaui püspökkel együtt kérte Rómát, hogy avassák szentté Gizellát, ám a Vatikán ragaszkodott legalább egy csoda bizonyításához, azt pedig nem fogadta el, hogy ezer esztendeje szinte folyamatos a két egyházmegyében Gizella szentként való tisztelete. Szendi József szavai: „Gizellát a nép szentként tisztelte évszázadok óta. A nép szava sokszor előbbre jár, mint az egyház döntése…” Hosszú ügyintézési folyamat után, a bajor kultuszminiszter engedélyét is megszerezve felnyithatták Gizella sírját. A tölgyfa ládába helyezett csontokat az „utolsó pillanatban" tárták fel, mert kiderült, hogy az árvizek kikezdték a koporsót, és a csontok komoly károsodásnak indultak. Speciális konzerválás után az ereklyék egy része Magyarországra indulhatott. Gizella jobb felkarcsontját és kezének néhány darabját kaptuk meg. Szendi József elmondta: azért kérték ezt a részt, mert Szent Istvánnak a jobb keze maradt meg számunkra, így feleségének karja közös munkájukat is szimbolizálhatja. 1996-ban, Gizella-napra érkezett meg a díszes ereklyetartó. Passau állami és egyházi vezetői jelenlétében, ünnepség keretében helyezték el az ereklyét a Gizellát ábrázoló szobor alatt. 1975-ben lett hivatalosan boldog.

 

A KOKÁRDA - ERŐ - HŰSÉG - REMÉNY

 


 

A kokárda (szalagcsillag) kör alakú, fodros szélű, nemzetiszínű jelvény, melyet eredetileg kalapra vagy sapkára, a nők esetleg a hajukba tűztek. Franciaországból terjedt el a 18.-19. századi forradalmak idején egész Európában és Amerikában. A magyar kokárdát március 15-én, 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától illetve Laborfalvi Rózától kaptak kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon. A teljes kokárda mellett elterjedt még a nemzetiszínű szalag viselete is. Ezt néhány centisre vágva, azonos szabályok szerint hordják, és sokféle hajtási variációja létezik.

                                        A KOKÁRDA HAJTÁSA

A színeket rendszerint a nemzeti zászlóról veszik, tulajdonképpen egy nemzeti színű szalagot meghajlítanak. Szabály szerint a színek mindig belülről kifelé olvasandók: a zászló fölső (függőleges csíkozásnál a bal oldali) része kerül a kokárda belsejébe, az alsó része pedig a külső szélére.A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld. Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is használták, de Than Mór festményein is megfigyelhető, hogy a huszárok csákórózsáján is helyesen szerepel a színsorrend. Téves viszont Szendrey Júlia kokárdája, amit Petőfinek készített, hiszen ezen az olasz színek sorrendje figyelhető meg.Valószínűleg már a forradalom idején is használtak téves kokárdákat, nem mindenki tudhatta hogyan kell helyesen hajtani. Manapság téves történelmi berögződések, és a hagyomány miatt legtöbbször a piros van kívül és a zöld belül.

Kokárda - a piros az erõt, a fehér a hûséget, a zöld a reményt jelképezi

1848. március 15-én a pesti forradalom estéjén a Bánk Bán előadásán Jókai Mór szónokolt a színpadon, amire így emlékezett vissza egy későbbi írásában: „Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa; ez különböztessen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E három szín képviseli a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzzük kebleinkre mindannyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol! Ez aztán fordított a dolgon. A háromszínű kokárda helyreállítá a rendet. Aki háromszínű kokárdát akart feltűzni, annak előbb haza kellett menni. Tíz perc múlva a színház üres volt. És másnap minden embernek ott volt a mellén a háromszínű kokárda; a Nemzeti Kaszinó urainak paletot-ján kezdve, a napszámos darócáig, s aki köpönyegben járt, az a kalapjára tűzte. ”



 
NAPTÁR
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
KEDVENCEK
 
ZENE
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre